Nehéz igazodni a Magyaron,

Mit mondhatnék, mit írjak?

Nevessek ezen én kínomban,

Vagy sok igazzal együtt sírjak?

MÁRCIUS 15 MA

(Vélemény xxxlpapa módra: 2012.03.18)

Van Magyar és Magyarabb,

Ez árt ma igazán a hazának,

A sok beképzelt politikus,

E napot kisajátítja magának!

Ahány ember annyi ünnep?

Miért haltak értünk a hősök?

Szomorú ma az igaz Magyar,

A sírok alatt forognak az ősök

Nincs ünnep, csak politika,

A cinikus duma még hódít.

Van, ki nagy kanállal eszi,

Ütős narkó, hülyít és bódít.

A szónoklat legyen nagy ívű!

A tartalom már csak formális.

Látható, hogy a hordószónok,

Talán nem egészen normális!

Egymásnak feszülő érdekek,

Kihegyezve sok-sok agyar,

Hát mondja meg végre valaki,

Ilyen lenne az igaz Magyar?

Mostanság okosak a szocik,

Ők akarnak a jó fiúk lenni,

Pedig volt nyolc évük arra,

Amikor lett volna mit tenni!

Nem lehet már a civileknek,

A társelnöke többé Árok,

Lesz ebből még összefogás?

Őszinte szóra hiába várok

Siffer sem akar például,

Rókával sétálni a főtéren,

Töltött fegyverrel menne

Fecóval szembe a lőtéren

Lehetne más is a politika,

Lehetne, de a kard véres!

Egyre vadul Vona csapata,

A serege is bosszúra éhes!

Akárcsak egy púp a hátunkra,

Úgy hiányoztak a Lengyelek,

Talán már az is szerencse volt,

Nem szólaltak meg fegyverek.

Fogalmuk sincs miért jöttek,

Ünnepelni, vagy tán tüntetni?

Így lehet ma az igaz Magyart,

Bérelt tüntetőkkel büntetni!

Aki Magyar, az tudja és érzi,

Utolsó szó nincs még késve,

Nem tarthat ez sem örökké,

Az utolsó szó van kőbe vésve!